Ismét voltam aktiváláson. Elég sokáig bent ültem, mert gyűrűt ragasztottak a jobb felsőmre. Addig le kellett szedni, amíg a potyafogam ki nem kerül. De most van hely végre, úgyhogy ráragasztotta a doktornő. És visszakaptam azt a fránya szájpadívet. Nem örülök, mert megint pöszének érzem magam, és a kaja beleragad a fogaim közé. Utálom! :S De a felső ívemen már csak azt a két fogamat kell elforgatni, és beáll a tökéletes állapot. Február 10.-én volt fél éves a felső fogszabályzóm. Ha szerencsém van, még egyszer ennyi, és leveszik. Azt nagyon várom már.

Az alsó pedig február 9.-én volt 3 hónapos. Ez egy hosszabb folyamat, hiszen valahogy össze kell húzni a fogaimat, amik nagyon külön állnak. Kaptam egy másik drótot az eredeti alá, de még így is kezdő íven vagyok alul. 

Most elég sokat haladunk, a potyafog, az impaktált fog mára már csak egy rossz emlék. Most már gyűrűt sem kell ragasztani, és a szájpadívem is a helyén van. Innentől kezdve már "sima ügy" lesz minden. Bemegyek, gumik le, drót kicserél, új gumik fel, és ennyi. Bár az alsónál biztos lesznek még apró szösszenetek, de az már végképp nem zavar.

Nagyon jól érzem magam, hogy belevágtam. Ma már 21 éves vagyok, de semmit nem csinálnék máshogy. Az emberek, az ismerősök, barátok, család már megszokta, beleértve engem is. Nem könnyű, és nem gyors folyamat, de mindenképpen megéri. A végeredmény minden "szenvedésért" kárpótol majd. És már csak várok, és várom, hogy eljöjjön az a bizonyos piros betűs nap!

ui.:

• A fényképezőm megint bemondta az unalmast. Ezért ilyen rosszak a képek. 
• A következő időpontom: március 28.